Tudom néha azt érzed, hogy nincs tovább,
Sok akadály lesz előttünk,
De úgyis kimászunk könnyedén.
Szóval bízz bennem és ne hagyj el,
Arra a méregre, mi eddig volt bennem,
Tudom merre visz ez az árvíz,
Mögöttünk már csendes lett minden,
Minden hullám egy közös tánc.
És visszatekintve, az életemre
Nincsen magyarázat ez a sors.
Neked én maradtam, csak egymagamban,
Hiába valami jobbra vágysz.
Nincsen szükség szerepre,
De nálam horgonyt vetettél.
Csak kérlek mondd hogy szeretnél.